One moment in time - személyre szabott pillanatok

                                                                            Megrendelés: kreativnoci@gmail.com

Sokszor problémáztam azon, hogy egy-egy jeles alkalommal szeretteimet mivel is lepjem meg, hiszen amire telik, az már van, amire meg szükségük lenne, arra nem telik...

Viszonylag kis költségvetésű, mégis egyedi, mondhatni személyre szabott ajándék lehet pl. egy saját készítésű, vagy egyéni ötlet alapján megrendelt óra.

Többet is készítettem már, nem lehet vele mellényúlni, még nem tökéletes kivitelezés esetén sem.
Íme néhány:

 

Az egyik a fiam osztályának osztályfőnökétől történő búcsúzás jelképeként készült, a mai megszokott horribilis összegű ajándék pénzbeli értékének töredékéért, de annál nagyobb eszmei értéket képviselve:

 

 A dekorlap és az óraszerkezet megvásárlása után a megfelelő szalvétával dekopázsolva készült az alap, majd az osztályfényképet felhasználva minden kisdiák igazolványkép méretűre igazítot buksiját ugyanazzal a technikával rögzítettem, és lakkoztam.

Nem mondom, hogy könnyű volt, az elrendezés némi időt vett igénybe, minden gyerek egy-egy számhoz került, de mivel többen voltak 12-nél, a képen látható módon oldottam meg, míg Judit néni és Csilla néni a fő helyre kerültek, és még az évszámnak is jutott hely :) A számok egyszerű öntapadós lapok, tetszés szerint választható. A végén pedig rögzítettem az óraszerkezetet.

 

Azt hiszem, az eredmény magáért beszél:

 

Mondanom sem kell, milyen meghatottan vették át a tanárok, és hogy a szülők is elégedettek voltak :)

 

 

 

Készítettem egy kislány születésnapjára is, szülei megrendelésére, ők egyszerűt, de kellően hercegnőset kértek, semmi extra:

 

 

Itt jól látszik az utolsó fázis "kelléktára", az óra ezüst színű számokat kapott, és egy Hamupipőke alapot. A kis hercegnő odáig volt :)

 

 

Több lehetőség is van a kialakításra, lehet fényképpel (érdemes kicsiket, szebbek), fénykép nélkül (itt elengedhetetlen a megfelelő szalvéta, hisz dekopázs technikával készül), arab számokkal, római számokkal, amik lehetnek kisebbek vagy nagyobbak; az alakja az órának lehet kör, háromszög, négyszög, az óraszerkezet is lehet díszesebb mutatós, vagy egyszerűbb.

Annyi variáció van!

 

Szüleimet például ezzel leptem meg:

 

Egy közös kiránduláson készült képet nyomtattam ki fotópapírra, és a háromszög három sarkába a három unokájuk képeit raktam.

Az alap, mint látható, itt is igazodik az ő korukhoz és ízlésükhöz, amit az arany számok szerintem jól feldobnak, és jól láthatóak is.

Közelebbről megnézve látszik, hogy a nagyobb méretű kép, a fotópapír és a ragasztó együttese egy kicsit festmény-jelleget adott a képnek, de épp ettől lett különleges, hisz a kis képekre esküszöm ezeknél az óráknál, de íme a kivétel, ami erősíti a szabályt :)

 

 

 

 

 

Ne tévesszen meg senkit a támasztó üveg, csak a fotó miatt tettem oda az órát, esküszöm :)

Az óra azóta is kiemelt, mindenki által látható helyen méri az időt, szüleim nem kis büszkeségére és örömére.



 

 

Legutóbbi munkáim egyike a kislányom osztálytermébe készült, egyszerű, a kis művészek lelkivilágához igazodó kagylós mintával:

 

Ha kedvet kaptál hozzá, hogy ilyen egyedi ajándékkal lepd meg szeretteidet, barátaidat, de nincs időd, kedved, türelmed elkészíteni, rendeld meg nálam, írj a fenti e-mail címre a részletekért! :) 

 

Tökcsánka :)

Mivel a főzés a másik (harmadik? negyedik?) nagy szenvedélyem, gondoltam kiterjeszem a kört, és a konyhai kreativitást is bemutatom :) Olcsó, és ez is egyedi :)



Ne ijesszen el senkit a cím, de nem fogok zsákbamacskát árulni: igen, tökből készült lapcsánka egyik délután, és nagyon finom lett!!!

 

Miután megpucoltam a télére, fagyasztóba szánt tököket, csomagolás előtt jutott eszembe, hogy anyósomtól hallottam a tökből készült lapcsánkáról, valahol evett ilyet, és nagyon dícsérte (bár ő maga még soha nem készített), ezért gondoltam: ette fene, kipróbálom, mit veszíthetek? Egy marék tököt, max :)

Az eredmény: Még a tököt (a tökfőzelék miatt) zsigerből elutasító férjem is jóízűen vacsorázott belőle :)

 

Íme tehát az olcsó és sokak által lenézett tök egy másik, egyszerű és gyors elkészítési módja képekben azoknak, akik unják a tökfőzeléket (megjegyzem nekem az is egyik nagy kedvencem):

 

 

 

A csomagolásra kész                ...egy ment a turmixba,               a turmix és a laska

tökből vettem két maréknyit...         egy pedig a tálba, hogy              összekeverve

                                                      azért legyen tartása :)

  fűszereztem, mint az                 két tojás és egy bögre                    a sütéshez nem kell
    eredeti lapcsánkát:               (vagy több, ki hogy szereti)             kommentár, ugye? :)
só, bors, sok fokhagyma           liszt után tök úgy nézett ki,
                                                   mint az igazi lapcsánka :)

 ...megfordítottam...              ...és íme a végeredmény :)                    saját készítésű
                                                                                                paradicsom-szósszal
                                                                                                           tálaltam

                                                   legfőbb kritikusom :)))

Bátran ajánlom, ha egyszerűen készíthető, olcsó, finom uzsonnát vagy vacsit akartok készíteni a családnak, és mivel tényleg hasonlít a lapcsánkához, nem is biztos, hogy el kell mondani, hogy miből készült ;)

Arányokat azért nem írtam, mert - mint mindent - ezt is szemre mértem, az a lényeg, hogy az állaga a liszt hozzáadása után híg galuskatésztához hasonlítson.
A paradicsomszósz helyett tartár vagy fokhagymás tejföl, illetve majonéz is használható ízlés szerint, de azért a saját fejlesztésű paradicsomszósz elkészítésének módját közzéteszem, mert nagyon finom pizzára (igazából pont azért készül), egész télen ezzel sütök a bolti tartósítószeres vacak helyett :)

Jó étvágyat!

 

Itt van az ősz, itt van újra...

                                                                                                     Megrendelés: kreativnoci@gmail.com

... s nekem is szép :) Szeretem az őszt. Minden évszakot szeretek, mindegyiknek megvan a szépsége. Közhely, ugye? :) De így van! Az ősz például a tele kamrát jelenti, elraktam mindent, amivel a rokonok nyáron kedveskedtek, egy részük a fagyasztóban, más részük a spájzban csinosan üvegekbe rakva. Most már van időm másik kedvenc időtöltésemre, a dekorációra. Minden évszakban annak megfelelően díszítem a lakást. Most épp (ki gondolná?) ősziesen :)))

Nagyon cuki ajtódíszt láttam az egyik (esküszöm nem emlékszem melyik!!!) bevásárlóközpontban, de hűen magamhoz annyit nem adok érte, amennyiért árulják. Helyette ezt a nem kevésbé cukit vettem:

Ugye milyen aranyos? :) mondjuk, mikor jobban megnéztem, azonnal komolyan megfordult a fejemben a harakiri gondolata, mert rájöttem, hogy itthon is megcsinálhattam volna, egy szalmakalap, és némi szalag kell hozzá.

A kalap túl sok lett volna már, ezért azt leszámítva bevásároltam a hozzávalókat: őszt idéző színes szalagokat, zsineget, gyöngyöket (különböző anyagú és nagyságú), öntapadós leveleket, alapnak lyukacsos dekorszlagot, és egy falapból készült halloween tököt :)

 

 

A kalap aljára rögzített szalagcsokor adta az ötletet. Egyszerűen levágtam a szalagokból kb. 30-40 cm-es darabokat, és tetszés szerint gyöngyöt fűztem némelyikre, illetve ragasztottam rájuk a levelekből. A zsinegből dupla hosszúságot vágtam, majd a végére (vagy néhánynak a közepére) nagy fagolyót fűztem.

 

 

 

 

Alapnak egy nagyon könnyen kezelhető, lyukacsos szalagot használtam, amikre aztán szépen (és könnyen) felfűztem a több színű szalagokat, és egy golyós zsinórt.

 

 

 

 

 

 

 

E voálá :) kész is lett a saját kis őszi dekorációm, ami így díszíti az ajtómat és a függönyeimet:

És ha ezt egy szalmakalapra rögzítjük, megspórolhatunk egy csomó pénzt, mert elárulom, hogy a kis kalap árából pontosan hét darab kis csiniminit készítettem :)

Ha kedvet kaptál hozzá, de nincs időd, kedved, türelmed elkészíteni, rendeld meg nálam írj a fenti e-mail címre a részletekért! :)

Térelválasztó - spanyolfal

Aki költözködött már, az tudja, hogy a régi lakásból a legkisebb eséllyel lehet mindennek a helyét megtalálni, illetve a más elrendezés néha egyedi berendezési tárgyakat kíván.

Természetesen én sem úsztam meg (miért is úsztam volna?), így a beköltözés után sokáig agyaltam, hogy a kb. 40 m2-es szobánkat hogyan is rendezzem be az adott bútorokkal úgy, hogy ne veszítsem el a háló intimitását, de megmaradjon a nappali funkció is, és ne kerüljön egy vagyonba, így iskolakezdés környékén....  

Nagyszerű ötletnek tűnt a spanyolfal, amit igényünk szerint állíthatunk fel vagy tárolhatunk az ágy mögött.

Elkezdtem keresgélni - kényelmes módon a neten természetesen :) - , de elkeseredve tapasztaltam, hogy egyszerű, letisztult, általam megálmodott formában sehol találok, nem is beszélve az árakról, ami nyilván szubjektíven relatív, maradjunk annyiban, hogy ÉN sokalltam.

 

A berendezkedés utolsó fázisában tartottam, amikor kezembe kerültek a bambuszrolók, amiknek - Murphy törvénye szerint - nem találtam helyet, hisz reluxákkal felszerelt ablakaink vannak, és a méret sem egyezik, miért is egyezne???

 

Ilyen bambuszrolót egyébként a bizsuim áttekinthetősége érdekében használok már, így:

 

 

de mi a fenét kezdjek még hárommal???

 

Hirtelen a jött az ötlet, hogy persze, megfelelő rögzítéssel térelválasztónak tökéletesek lesznek! Natúr, így úgy dekorálom, festem, díszítem, ahogy akarom. Egyedi, nem kerül pénzbe (egyébként egy 60 cm-es bambuszroló nem egy nagy összeg), és ha kész, büszkén mutogathatom a művemet :)

 

Beszereztem a többi "hozzávalót": lapos fejű kis szögek, 20x10 mm-es fenyőlécek (2 m hosszúak), zsanérok, és az első adandó alkalommal (ezek azok az alkalmak, amikor a gyerekek iskolában vannak) nekiláttam:

Miután megszabadítottam a rolókat a zsinóroktól és felfogató izéktől, jöhetett a szomszédok által biztosan nagyon utált szögelés, amivel rögzítettem 2-2 lécre minden rolót, íme az eredmény:

Eddig nem is volt nehéz, és alig vett időt igénybe, joggal gondolhattam, hogy a nehezén túl vagyok, de nem így történt, hála a női agyamnak, amibe belebuggyant: minta is kell rá, méghozzá szürkés, mert az a nappali színe. Irány a "szalvétabolt", mert dekopázsolni akartam. Megtaláltam a megfelelő szalvétát, jöhetett a minta kitalálása, nem is volt olyan egyszerű, a csomagban megfelelőnek tűnő szalvéta kirakva már nem is volt olyan tuti, de ez van, be akartam fejezni. Szóval szétvagdostam a szalvétákat, és kiagyaltam a mintát:

 

 

Majd felragasztottam, és úgy gondoltam, hogy a két szélső más mintás lesz, így abból is csináltam egyet:

amit aztán le is mostam gyorsan, mert nem tetsztett. Szóval inkább összeállítottam zsanérokkal készre az én spanyolfalamat :)

 

Nagyon büszke voltam magamra, hogy pasi segítség nélkül is képes voltam szöggel és kalapáccsal valami értékeset alkotni :)))

 

És íme, a helyén:

Így ha nem ágyazok be esetleg reggel (merthogy nem mindig van ám három gyerek mellett idő!), csak beállítom remekművemet, és az ajtóból nem is látszik olyan rendetlennek a szoba :)

A fiam azt mondta, hogy nagyon jó, így éjjelre sem kell bezárnunk az ajtót... Kamaszok...! :D